8.fejezet

Mindenkinek Boldog Új Évet Kívánok! :) Remélem jól telt mindenkinek a Szilveszter! :) 2015 örömére itt a 8.fejezet! Jó olvasást! :)

Az utóbbi időben ugyanúgy suliba jártam és táncra mentem mint bármikor máskor. Táncon sose beszéltem Harryvel maximum csak beszólt nekem én meg kiborultam és visszaszóltam. Ezt pedig a fiúk végignézték. Minden egyes edzésen beszélgettem a négy fiúval és jobban megismertem őket. Niall egy bolondos kisgyerek aki mindig meg tud nevettetni. Liam egy komoly fiú ,akivel egyébként hasonlóan gondolkozok mindenről és rengeteget szoktunk beszélgetni. Zayn egy kicsit visszahúzódóbb a többiekhez képest. Nagyon kedvelem, mert néha csak úgy elengedi magát és együtt nevetünk vagy éppen megbeszéljük a gondjainkat.
Hát Louis meg egyszerűen elképesztő. Ennél vidámabb emberrel talán még nem találkoztam. Meg merem kockáztatni ezt a mondatot. Ő nem úgy működik mint a villámlás...hogy először látod aztán hallod ,mint villám meg a dörgés.... Őt először mindenképpen hallod aztán vagy látod vagy nem. Sokszor a semmiből ugrik ki és ijeszt meg. Néha leszidom ezért mert minden alkalommal a szívbajt hozza rám.
Ezzel a négy sráccal töltöm napjaim nagy részét. Ők a legjobb fiúbarátaim. Mindig számíthatok rájuk ha kell. Mivel Harry velem nem beszél és én se vele ezért a fiúk Harrytől egy kicsit eltávolodtak. Sajnálom mert az elején mindig együtt volt az öt fiú. Nem akarom,hogy miattam szétváljanak.

Otthon csináltam a házimat, ami akkor kivételesen kevés volt. Csörgött a telefonom és Louis nevét láttam felvillanni.

"SUPERMAAAAN! ÁÁÁÁ! NIALL!"- El kellett vennem a fülemtől a telefont mert Louis torka szakadtából ordított.

"Louis!"

"Ja bocsi Niki. Csak küldetésem volt nem akartalak megváratni"- Ezt olyan komolyan mondta,hogy majdnem elhittem. Szóval küldetése volt...

"Semmi gond egy szuperhős mindig legyen szuperhős" - Csatlakoztam a játékhoz.

"Hát igen elég nehéz ez a meló. Na egyébként azt akartam kérdezni,hogy nincs kedved átjönni?"
Sose voltam még a házukba mivel tudom,hogy az öt fiú együtt lakik és nagy valószínűséggel Harry is ott lesz és Isten tudja talán még a plázacicája is ott lesz vele. De erőt vettem magamon. Nem élhetek így örökké,hogy Harryt kerülöm.

"Persze... akkor indulok. Szia"-köszöntem el.  Louis ez után letette gondolom a küldetés miatt.

Befejeztem a maradék házimat és nyugodtan néztem a naptárra,mivel láttam,hogy holnap már péntek. Felöltöztem és elindultam. Nem terveztem,hogy Harryvel beszélgetni fogok,mert nem azért megyek. Csak nem akarom úgy élni az életem,hogy attól félek,hogy mikor tűnik fel ő.

Mikor megérkeztem Zayn már be is engedett.

"Szia Zayn. Minden rendben?"-kérdeztem de közben már vágytam a melegre,mert szinte megfagytam olyan hideg volt.

"Persze minden oké. De siessünk be, mert kockára fagysz."

Gyönyörű lakásuk volt. A ház külseje is gyönyörű volt de nem gondoltam volna,hogy ilyen szép belülről is. Mindenhol modern bútorok voltak és a színük tökéletesen illet a fehér falakhoz. Barna,szürke és fehér színek keveredtek a házban. A konyha mesés volt. Nyitott konyha volt és borzalmasan nagy. Azon is elgondolkoztam,hogy itt ki főz?
Elbambultam és már csak arra lettem figyelmes,hogy Liam,Niall és Louis a nyakamba ugranak és majdnem elesek.

"Fiúk azért ennyire nem kéne örülni."-mondtam nekik miközben fulladoztam az ölelésüktől.
Kis idő múlva elengedtek és Zayn hozott nekem egy forró csokit.
Annyira sokat törődtek velem és fogalmam sincs,hogy miért érdemeltem ezt ki.
Mindnyájan leültünk a kanapéra és elkezdtünk beszélgetni.

"Hé Niki! Milyen terveid vannak ebbe a hónapba? November van... sőt mindjárt December."-kérdezte Liam.

"Nos, most pillanatnyilag tanulok meg ilyesmi meg ugye Daviddel táncolok és szombaton már megyünk a klip forgatásra. Decemberbe pedig ugye Karácsony. Családommal leszek és ünneplek."-válaszoltam majd belekortyoltam a forró csokiba.

"Hozzánk nem jössz Karácsonykor?"-kérdezte Niall.

"Ha meghívtok én jövök"-mondtam nekik mosolyogva.

"Ez nem kérdés. Gyere majd Karácsony előtt egy nappal aztán ünneplünk. Tartunk egy Előkarácsonyt. "-mondta Niall nevetve.

Még egy kicsit beszélgettünk,amíg Harry le nem jött a lépcsőn és leült az étkezőben egy székre és lehajtott fejjel bámult maga elé.Nem is vett észre.

"Hé Harry itt van Niki"- mondta Liam de bár ne tette volna.

"Ja...."- ennyit nyögött ki Harry. Ennél kedvesebb nem is lehetne

"Gyere Niki"- hívott Liam.

Felvezetett a lépcsőn és egy szoba előtt megálltunk.

"Menj be."-kért Liam. Nem tudom mi folyik itt.

Bementem és csak egy záró hangot hallottam. Komolyan bezárt ide?

"Liam engedj már ki"- mondtam idegesen de nem válaszolt senki.
Biztos megint csak egy hülye játékot játszottak,amit fogadni mernék,hogy Louis talált ki. Így hát leültem az ágyra és vártam,hogy mi lesz ebből.
Valaki feljött a lépcsőn és kinyitotta az ajtót. Na végre! ... De nem az volt amire számítottam. Belökte Liam Harryt a szobába és megint bezárta. Én már nézegettem a lehetséges kiutakat sajnos reménytelenül. Elkezdtek remegni a lábaim a tudattól,hogy Harryvel vagyok egy szobába.
Ő meg csak dörömbölt az ajtón,hogy engedjék ki.

"Addig szépen ott maradtok amíg meg nem beszéltek mindent."-mondta Louis az ajtón kívülről. Tudtam,hogy az ő ötlete volt.

"Engedj ki Louis nincs megbeszélni valónk"-mondta Harry amitől görcsbe rándult a gyomrom.
Onnantól kezdve mindenki lent volt ,mi meg bezárva egy szobába.

Egymásra néztünk Harryvel,mire én gyorsan elnéztem.
Kínos csend telepedett le köztünk és vagy tíz percig meg sem mukkantunk. Végül megtörtem a csendet...